abraKATAbra

egyszer mindenki megboggyan

Rólam

vannak olyan emberek, akik megeszik az állatokat.biztos te is ilyen ember vagy.és aszondod, milyen már az, hogy én ebédre füvet eszem.én meg aszondom, hogy mikor te eszel hust én arra gondolok, milyen már az, hogy megennéd az anyád karját.

Archívum

Blogroll

  • Nincsenek kedvenc blogok

Kedvenc szerzõk

  • Nincsenek kedvenc szerzők

Blogom címkéi



http://rss.bogyokukac.blogter.hu/

trapp.

"..az életem minden egyes perce nemcsak, hogy értelmetlen, mint azelőtt, de a jó kétségtelen értelmével teljes, amellyel hatalmamban áll megtölteni."

Tovább »

Tibcsi mondta

De ha csak dünnyögsz, mardosod magad, nyaldosod a sebeidet,ami ma még az ajtón bejön, holnap a kulcslyukon kimegy.

 

 

Tovább »

korareggel

Mikor nem jött fel a nap...már tudtam, most jövő nyárig begubózhatok, élhetem az élőhalottak életét, fájhat a lábam a hidegtől, folyhat az orrom, a szám pedig lefele görbül.-ne, de...talán most még a szakadék szélén kéne megállni, nem pedig botladozni, játszani a sorssal.megtorpantam, lefele nézek, sikerül elmosolyodnom, lehunyom a szemem, inkább szárnyalok tovább...

Tovább »

mindig csak abrak a dabra.

Hajtogattam a kukák mögött egy álmot,

Egy kerthelyiség félreeső részén

Eldugult piszoárban vitorlázok

Sapkám a Hold, fésűm a szél.


Sorra dőlnek ki mellőlem a srácok

Fojtogató bűntudat emészt.

A szívek szemétdombján kapirgálok.

Szeretni, Istenem, milyen nehéz!


Annyi minden bajjal kell még megküzdenem

Plusz még itt van a nyakamba varrva

Egy lefejezett szerelem.

Tükröm, tükröm, tükröm mondd meg nékem:

Jól áll-e ez nekem?


Sorra tűnnek el mellőlem a lányok

Mindegyiknek jobb dolga akadt.

Zajos magányban foszforeszkálok

A sápadt fényű telihold alatt.


Annyi minden szarral kell még megküzdenem

Ellenséges szélmalmoktól zavaros szellemem

"Nincs veszély"- mondják-

Csak képzelem.


...


 

Tovább »

csomagolás

Bonts ki, be vagyok szorulva,

bonts ki, el vagyok borulva,

bonts ki, már bugyog ki a  vérem,

bonts ki, valahol el is kéne férnem....

bonts ki, szorit már a masni,

bonts ki, a férgeket

el kéne zavarni,

bonts ki, büzlöm,

s ami ennél is rosszabb,

bonts ki, belül nincs más,

csak hússzag.

Tovább »

dsvwvWFwefwESFDFSVDFÍYfwfweefw

azt kellett hinnem, hogy senki nem olvassa.

Tovább »

villámlik

...attól függ, meddig bambulod a kékséget a kocsibol, a réten fekve, jozanul vagy bárhogy máshogy...minden lehetséges, már elhiszem, hogy a korlát csak dísz, a határon már a személyimet sem kérik...



Boldognak ......?Pedig ... van...ha tudnám mi az, ha nem az örökölt .... uralkodna rajtam, hanem a felszines(és mégis........... alapu).... kedvem...pánikolok mélyen, s az anyámra ...., perceket nyelek le, az arcom ......, minden .... játék...legyen vége már...hol .....?megörülök ebben a börtönben, ez a........nem fizet, ez a szerep nem ......... ki, ezt a szerepet hogyan kell .........??

Tovább »

este

álmomban kaptam szülinapomra ajándékot.nem tudtam neki örülni, mert nem hittem el.

Tovább »

nosztalgiccs

eszembe jutott a kislámpa....ami ha megfogtam, megrázott...eszembe jutott az is, mennyire romantikus vagyok, milyen érzelmes, valóban hihetetlenül jól titkolom...nem is a továbblépésről van szó...az megy, nem is fáj, ha nem leskelődöm hátra....viszont a jelen...talán azért jó velem, mert minimálisra szoritom az igényeimet, közben remélem, mégsem én huzom a határt, mert rengeteg erővel ruházom fel a pillanatot, majd egyszerűen csak leszívtok...

nem mondom, hogy nem én fuserálom el...nem mondhatom, pedig most is jó volna hárítani...még mindig hiszem, hogy belelát a fejembe, pedig ez csak az én képességem...okosabban kéne turkászni...

 

a másik, ami még furdal...egy kérdés...miért én bűnhődöm..?ezt a választ is nekem kell kibogarásznom, de mielőtt még meghalnék, egy őszinte mondattal tisztázhatnád magad...akár a mi történt?vagy a miért én tehetek róla?(szerinted) kérdésekre vonatkozó válasszal is kiegyezem.

 

szomorúfej.

Tovább »

vidáltju.

Szeretek malacolni, trancsirozni,hirtelen felkapni a vizet, majd ledobni még váratlanabbul....szeretem, mikor  sima a lábam, nem kevéssé, mikor szőrös, ugyanez a honaljammal és a többi.kedvtelésből mutogatom a hegeimet a friss sebeket és az ezekhez hasonloan másokban undort keltő dolgokat, valójában az ő fintoruk engem boldogsággal tölt el...ez egy perverzióm telán...szeretek zuhanyozni, naponta 3szor legalább, mert mindig azt hiszem,  ha igy teszek, nem leszek olyan büdös, mint Ti.a fogamat addig sikálom, mig véres nem lesz a viz, igy a fejemben olyan, mintha nem áztattam volna a szájüregemben perceken keresztül azt a fél kg vattacukrot..nem vagyok kedves, a mekiben szivatom az eladókat, mert haragszom rájuk, hogy nem mosolyognak ugy, mint amerikában, ahol még sosem jártam, és Szerinted nem is létezik, mert amit nem lát a szem, annak nem hisz az agy.meg kéne javulnom, felhagyni a lázadozással, amig nem késö...belezúgtok az infantilitásba, hajszoljátok a szabadságot, én menekülök, én nem ez vagyok, egy bogár vagyok, félig kitaposott belekkel, tudod, olyan sárgás genny, katica, nem!suszter bogár, először megörülsz, majd írtózol a kis kapaszkodó, girbe-gurba lábaktól...vettem cipőt, az összes virágos, lágy, finom vonalak szegélyezik öket, de nem elég ennyi lábra, gyűjtő lettem, fáradt, Kafka is átváltoztatta, ö meg csak fetrengett az ágyban, nem tudtam, már akkor is volt marijuana...

Tovább »

Menekvés

mindenhol Téged kereslek Mekekvés, ha vele vagyok, ha ellene, ha vita adódik, ha sors csapása, Te vagy minden ellenszere...Nem háborúzom, bedobom a kardom, kiabálok, s Téged hivlak, hozzád szól fohászom..Menekvés...ó, másik felem, szinte igy lettem egésszé, s miattad hiányzik mégis életem.harcolnom kéne ellened...de hozzád futok, s kérlek, győzz magad felett...Menekvés...Szeretnem kellene...

Tovább »

no de kislány.

Szeksz és nujork.imádhatom?.

Tovább »

difetto

Nem vagyok hullámzó, habzó tengerek partja...Nem hullámzó, habzó tengerek partja vagyok.


Tovább »

miért ne?

...mert rólam nem a parfüm ragad át Rád.

......és az behálóz...


....háború ésvagy béke.


mért ne.

Tovább »

érj hozzá.m

mi annyian vagyunk...én mégis egyedül...és szinte...kong.

mélyítem a magányom, hánykolódnak az ingerek.

a köztünk lévő üres térből formázok szobrot...szebb, mintha nem volna.

érj hozzá.m.

Tovább »

Blogter